Ismét elröppent egy hónap, na meg a tél is, és a héten
megjött a tavasz. Ma ugyan iszonyat hideg volt, de szerencsére Heni boldogságát
ilyen apróságok nem zavarják meg, pontosabban ez a kis hülye örül mindennek, de
legfőképpen a hónak. Tudom már unalmasak a havas képek, de nem birok betelni
vele: ahogy örül a hónak, a friss hónak meg pláne, amiből múlt héten még volt
vagy 30 cm.
A havazinon kívül volt más esemény is. Heninek talán még a hóbantúrásnál
is jobb!! Anyutól kapott óriáscsont! Rávetette magát és úgy ette, hogy közben
szinte ráfeküdt.
Fincsi mi? |
Szerencsére egy határozott „nem” megtette a hatását. Azért annyira nem bátor a drága J.
Azért jutott a rosszból is februárban. Nemcsak rossz volt,
de még drága is. Huncikának elkezdett lötyögni egy foga, vagyis észrevettem,
hogy lötyög egy foga. Hanyatt-homlok rohantunk az orvoshoz, és bűntudatom is
volt rendesen, mert már egy fél éve mondta a doktornéni, hogy attól is kaphatta
a bélgyulladást, hogy nagyon fogköves. Na szóval irány leszedetni a fogkövét,
ami aztán mínusz 4 fogba kerül Heninek, nekem meg annál sokkal több ezer
forintba. Viszont most szép, csilli-billi fogai lettek, a szája nem irtózatos büdös
és aminek meg Hunci örült a legjobban: 4 napig csak virslit evett, hogy morzsa
meg pép ne menjen a sebbe.
Ez meg egy kiborulás... az irodai ágyból. |
Legközelebb a botozásról is írok. (Mert a bottal is játszunk
ám már! J
)