2012. július 17., kedd

Pórázrágcsa és még kutyasuli

Heninek nagyon jót tett a kutyasuli. Annyira, de annyira felszabadult már, hogy szerintem a noésok csak ámulnának-bámulnának. Most már minden alkalommal csóválva jön elém amikor hazaérek, ami szerintem annak köszönhető, hogy valamelyik nap eszembe jutott, hogy régen Harleynek mindig megmondtuk indulás előtt, hogy mikor érkezünk haza. Nah, amióta ezt csinálom Henivel is, nem rendezi át a lakást és akár 8-10 órát is kibír pisi nélkül. Jah és a sétákat is imádja: száguld lefele a lépcsőn, ha a kertbe engedem el ugrabugrál, hempereg mint egy kis idióta. A kutyákat továbbra is imádja, bármi is legyen az, kicsi vagy nagy, mindenkihez oda akar menni. Ma például találkoztunk Cukival (bolognese), akivel nagyon régen nem látták egymást és akkor is Heni inkább csak tűrte Cuki piszkálódását, most viszont!! Heni örömtől szökdécselve ment oda. Le is vettem a pórázról hadd játszanak. Olyan játszást rendeztek! Kergetőztek, hemperegtek, egymásra ugráltak, szóval nagyon cukik voltak. Heni is, nemcsak Cuki :) És nagyon vicces volt, hogy Cuki pórázon volt és persze Heni állandóan beleakadt játék közben. Ezt Henike megelégelte és elkezdte rágni Cuki pórázát. Kis okos! ( :) ezt nem a kutyasuliban tanulta)

A tanfolyamon szinte már minden feladatot megcsinál. Sajnos a fektetés még nem megy, azt valami miatt nem akarja, de majd valamit kitalálok, hogy vehetném rá anélkül, hogy kényszeríteném. Nade ezen kívül: az akadályok közül mindent ugrik (legnagyobb 3 deszkányi), és a kúszót is imádja. Megtanítottuk a pallót is, amolyan Jancsi és Juliskásan: végigraktuk a pallót virslikarikákkal. Gondolkodás nélkül leeszegette róla! :D Még szerencse, hogy ilyen beles. A behívás pedig egy élmény, úgy csinálja mint a profik! A szünetekben felfedezte a kutyasulit, sőt, még Vili németjuhászának is visszaugatott, persze csak mert volt köztük egy kerítés is. Hát nem egy hülye kutya ez a Heni!

Insomma: Henivel szuperkönnyű dolgozi és kutyákkal szemben már nagyon bátor.

Az emberekkel továbbra is bizalmatlan. A kaját továbbra is csak akkor fogadja el, vagyis csak akkor mer odajönni elvenni, ha leguggolok. Amint felállok elmenekül. De ez már csak idő kérdése...

A tanfolyamon:

Sába is nagyon szereti Henit

Itt annyira mütyűr

Itt meg nagyon figyel valakit

Hívom... és Heni száguld! :)

2012. július 10., kedd

Kutyasuliiiiiiiii! Az első két nap

Végre valahára kutyasuli!
Már nagyon vártam, bár egy kicsit féltem is, mert előtte már próbálgattam pl. a lábhoz-t, és elég sokszor hasravágta magát. De hálistennek tegnap meg ma nem így történt. Mint mindig, Henike most is felülmúlta minden várakozásomat. Nagyon ügyes volt, többnyire mindent megcsinál, mégha nem is tejesen szabályosan. Egyedül a fekszik nem megy magától, abban még ma is segíteni kellett, vagyis lenyomni. Az "ül" sem 100%-os még, viszont a marad - akárcsak a szelektívnél - a suliba is nagyon jól ment. Az akadályokat is áugrálja, sőt ma a kukac is ki lett rakva és azt naaagyon szereti. Igen, szereti! Már elsőre is minden gond nélkül átment rajta, de amikor még gondoltam, hogy hazamenetel előtt egy kicsit repetázok vele az akadályokon, magától előreszaladt, egyenesen bele a kukacba!
Mindent összevetve Heni kezd nagyon felszabadulni, még labda után is futott, de amikor a szájába vette, látszott, hogy meglepődik magán, mit is csinál. Szerintem hamarosan megtanul labdázni is.

Zsolt a tanárbácsi és Günter az osztálytárs,
ő sorstárs is egyben, sintértelepről mentették ki

Ez tipikus ...

Eyscha bemutatóval egybekötött kiselőadása a hempergésről

Eyscha bírja a gólya fejét

Nade most már elég legyen!



2012. július 9., hétfő

Heni barátai: Sára, Lizzy, Kormi

Huhh, megint nagyon régen írtam. Bocs rendszeres olvasóimtól = 1 db Cinka :D
Mindez a hőség miatt. Szinte elviselhetetlen, nem bírom bekapcsolni a szgépemet. Henike is literszám issza a vizet és egy kicsit le is lomboztam, mert besötétítem a lakást nappalra, így nem tud nézegetni az ablakon, ráadásul a déli és délutáni séták előtt lelocsolom vízzel, hogy ne kapjon hőgutát. Nah, azt sem szereti, pedig nagyon finoman csinálom. Azóta nem is fut elém csóválva, sajnos. Bűntudatom is van miatta, úgy érzem visszavetettem a fejlődésben.

Azért történtek jó dolgok is. Nem is kevés!

Megimerkedtünk egy ugyanolyan és ugyanannyi idős kutyával mint Heni. Lizzy a neve és nagyon megörültek egymásnak, bár nem hiszek abban, hogy a kutyák tudják magukról, hogy milyen fajták és felismerik fajtatársukat, de most nagyon úgy nézett ki. Sajnos csak ilyen rossz képet sikerült készítenem, de talán látszik a hasonlóság:

Heni és Lizzy
Aztán, talált a kert végében egy igazi kuckót magának. Mondjuk már régóta bejár a kúszófenyő alá, de csak most jutottam el a dzsungelírtásban addig, hogy be tudjak kukucskálni alá. Egy kész kutyajárat, ásott ágyikóval. Még egy labdát is találtam. Hát Heni ezért szeret ott időzni! :)

Múlt hétvégén ismét voltunk nővéreméknél. Ott is jól érezte magát, főleg mert előtte Penge és Pöcök be lettek csukva a helyükre, így nem volt senki aki bekapja, vagy habzó szájjal kergesse. Azért aranyosak ám ők is, csakhát nem szeretnek más kutyát látni a területükön.


Harleyt sem hagytuk ám otthon!
Öreg kutya nem vén kutya...
Harley esetében inkább zombi :( szegénykém, olyan öreg már

És Heni fotómodell pózban

Na és Lizzy mellett van még egy fekete barátnőnk. Inkább az én barátnőm, mint Henié. :)
Kormi a macska. Minden reggel ugyanott vár ránk. Édes, pici Henikém, a Kormitól elsőre kapott két pofon után egy kis fenntartással fogadja közeledését. (De azért lopva, amikor Korni másra figyel, jól megszimatolja a fenekét.)

Kormi jön...

.. és Heninél próbálkozik.
És a múlthétre tartogatott meglepetés a "helybenmaradás"!
Henivel szoktam elvinni a szelektívet, de mivel tele van üvegszilánkkal ezért az első egy-két alkalommal kikötöttem egy közeli oszlophoz. Nah azt a pánikot és hisztit! Nagyon kiakadt. Ezt kétszer próbáltam meg, aztán inkább nem kötöttem ki többet. Viszont mivel így kockáztattam, hogy elvégja egy üveg a talpát, átvittem a túl oldali, füves kapubejáróhoz (hozzáteszem ez egy zsákutca vége, tehát autók nem nagyon járkálnak) és megpróbáltam a "marad" vezényszót. Elsőre! Heni okosan leült és anélkül, hogy bármi mást is mondtam volna, ott ülve végignézte, hogy kidobálom a szemetet és megvárta amíg visszamegyek. Halvány jelét sem mutatta, hogy inkább máfele menne, vagy utánam jönne. Ott várt okosan, nyugodtan, türelmesen. Annyira imádom!

Tegnap szalonnát sütöttünk Rékával, Sanyival és Sárával. Sanyi csengőhangjától annyira megijedt. Az hang ami nagyon hasonlít Sára kis barátnője biciklijének csengőhangjára, amitől szintén világgá szaladt. Volt aztán még riadalom, mert Sára egy kicsit húzta nyúzta és amikor egy pillanatra nem néztünk oda, tehát nem tudjuk mit csinált amitől heni felhorkant és Sára meg az arcát fogta. Nagyon megijedtem, hogy megharapta, de szerencsére semmi nem történt. Mondjuk engem még akkor sem harapott meg amikor első nap, mikor kibújt a hámból és én rávetődtem. Miért harapná pont Sárát meg? Gondolom csak fájt valamije és figyelmeztette.

Egy ki piszklódás.

Heni továbbra is inaktív

Próbálkozás, hogy Heni megmozduljon.

Ma voltunk első nap kutyasuliban, de arról majd holnap este írok.
Nagyon fáradt vagyok.