Heni IGAZI kutya lesz!: szeptember 2012

Egy kicsit megváltozott megint az életünk.
Megkezdődött a suli, legalábbis nekem. Sajnos ez azt jelenti, hogy két nap a héten muszájkülönlét Henikétől. A munkanapok ugyanis - annak ellenére hogy hosszabbak - szerencsére egész jók lettek, legalábbis ami az egyedüllétet illeti. Heni délelőtt otthon marad (hálószobaajtó, konyhaajtó becsukva, asztal az ablak előtt, függöny elhúzva, hogy nézegethessen), délben hazamegyek ebédelni és délutánra beviszem magammal az irodába.

Nah, így el lehet viselni a munkát! :)

A suli-napokra is találtam megoldást, vagyis egy nagyon cuki panziót, max 10 kilós kutyáknak. Többé kevésbé útba is esik és van napközi, amiért nem kell kifizetni az egész napot. Volt már augusztus végén is kutyasitternél, egy nagyon-nagyon aranyos csajszinál, de ő sajnos Budán lakik, meg ő is megkezdett napokat számol. De a lényeg, hogy Heni szeret ott lenni, állítólag játszik is a többi kutyával. Apropó játék! Hunziker Henriett egyre többet játszik kutyákkal, egész pontosan bárkivel akivel lehet és nem 10szer akkora mint ő. Ééééés néha már velem is játszik: huncukodik, ugrabugrál, puszit ad. <3 <3 <3 <3 <3 <3
..ééés múlt héten egy icipicit megpróbált játszani Harleyke egyik játékával, meg egyszer itthon kipiszkálta a konyhajtóéket, és azt dobálta.
Szóval szépen fejlődik, de azért egy-két félelme még mindig megvan, főleg nasiadáskor ijed meg a hirtelen mozdulatoktól.

Játék Nokedlivel:

Voltunk Győrben is anyuéknál, ahol pár napra ágyba kényszerültem a derekammal.
Aztán nagyon csábító volt beteg gazdi csokija:

Az ártatlan nézés, aztán...

TOLVAJLÁS!!!!

Az én édes kis Harleykém. Annyira imádnivaló, még ilyen öregen is:

Lábcsokor
(3 szár lábból, ahogy kell)

Az úton hazafelé

Henike a nyaralással ismét nagyon meghálálta, hogy örökbefogadtam.

Igazából, amikor konkrét szervezésre került sor, nekem eszembe sem jutott, hogy Henit is vigyem. Nem a magam kényelme miatt, hanem mert már amikor csak gondolkodtam rajta, hogy Henit örökbe fogadom (itt megjegyzem, hogy a noés adatlapja elolvasásával már biztos tény lett, csak tudat alatt), minden beavatott barátom felajánlotta, hogy amikor már az enyém lesz, szívesen vigyáznak rá. De aztán Noémi kijelentette: „Természetesen Heni is jön!” Így eldőlt. J

Indulás előtt megkértem Adélt, hogy igazítsa meg Heni általam nyiszált frizuráját. Óóóó, hát Adéléknál nagyon jó volt! Az az önfeledt boldogság ahogy befurakodott a kíváncsi szakálltengerbe! Még Moyra területvédő, figyelmeztető morgása sem érdekelte. Heni csak futkározott, huncutkodott, szóval nagyon jól érezte magát.

Kezdem elhinni, hogy a kutya megismeri a saját fajtáját ..meg más fajt is, mert jól megkergette Lecsót (nyúl), még kaffogott is, vagy inkább csak a száját tátogatta. Azt ugyan nem tudom, hogy gondolta, hogy egy nála nagyobb nyulat fog levadászni, de az ösztön az ösztön, nincs ellene mit tenni. Eszembe is jutott egy versike, amit nagymamámmal meséltettem el, úgy többszázszor gyerekkoromban:

Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl

Valamikor réges-régen,

A világnak kezdetén,

Minden állat békességben

Éldegélt a föld színén.

Ki volt akkor nagyobb úr,

Mint a kutya meg a nyúl!

Erdőn, mezőn együtt jártak,

Együtt ettek, együtt háltak;

Megosztották, amit fogtak,

Szóval jó barátok voltak.

Egyszer, hogy a tél beállt,

És a hideg hó leszállt,

Azt mondja a füles nyúl:

-Rakjunk tüzet, kutya úr!

-Rakjunk tüzet, aki lelke!

Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek,

Tüzet raknak, melegszenek,

Melegítik bundájukat,

Átalfázott irhájukat.

Hej, de jó a meleg télen,

A havas, zord erdőszélen!

Azt mondja a vidám nyúl:

- Játsszunk egyet, kutya úr!

-Mit játsszunk? Tán lakodalmat?

-Jó lesz! Játsszunk lakodalmat!

Cincogjunk, meg brummogjunk,

ugrándozzunk, táncoljunk!

Felszökken hát a víg nyúl,

szembe véle kutya úr.

Ugrándoznak, bokáznak,

keringélnek, cicáznak.

S hogy a táncot szebben járják,

egymást hopp-hopp, átugrálják!

Hanem íme, mi történik!

Az állatok így beszélik:

Ahogy ottan ugrándoznak,

Nevetgélnek, bolondoznak,

Meglökte a kutyát a nyúl,

S tűzbe ugrott a kutya úr!

- Vau -üvölt a kutya-

Mit csináltál, te buta?

S hogy így rája kurjantott,

A farkába kaffantott.

A nyúl uccu, vesd el magad!

Farka nélkül tovaszalad.

Nem kergeti a kutya:

Leégett a papucsa!

Azóta csepp a nyúl farka,

S meztelen a kutya talpa;

S azóta van, hogy a nyúl

fut, ha jön a kutya úr!

Visszatérve a jelenbe, Adél nagyon szépen megnyírta Henit! Hová tűnt már az a csufika szőrtelen riadtpofi!!! Szerencsére nyoma sincs! J

Minden beszerezve: útlevél,kisállat kiviteli engedély, cédulatartós biléta, strandsátor és advantix a púposszúnyogok ellen, és szépek is vagyunk, úgyhogy irány Horvátország!

Henike nagyon jól bírta az utazást. Anyósülésnél lábnál. Viszont szegénykémet, amikor megérkeztünk és szállás után koslattunk a 40 fokban sokszor kellett ölbe cipelni és vízzel locsolni. Szerencsére ásványvíz mindig volt nálam, így rálocsoltam egy liter jana baby-t. A strandon aztán folytatódott a janával itatás és locsolás, ugyanis fizetős volt a zuhany, csapvíz meg sehol a környéken. A kutyastrand is irtó messze volt, úgyhogy többnyire tiltott helyen voltunk, de Heni nem az a vízberohangálós törölközőösszemászkálós kutya, nem zavart senkit. Reggel befeküdt a sátorba, aztán délután mikor elkezdtünk összepakolni, kimászott. Persze első nap után rájött, hogy ő annyira nem szereti a strandolást (irtó meleg volt), úgyhogy reggelente a strandsétányon, úgy 50 méterenként hasravágta magát, úgy mint otthon futás közben. Ez nagyon tetszett az embereknek, Heni lett a strand attrakciója, a zöldséges meg külön örült neki, mert a gyümölcsök körül, az árnyékban jó hűvös volt a beton, ott állandó lett a hasravágódás és nehezebben ment, hogy rászánja magát az út folytatására, így amíg Henit vártam, vettem gyümölcsöt is. Persze nem akartam kiszúrni Henivel, hogy szarul érezze magát a nyaralás alatt, úgyhogy megengedtem a többieknek hogy evés közben adjanak neki nasit (én nem, ebben szeretnék következetes maradni: amikor én eszek ő nem), és persze minden délben elvittem fagyizni: külön, csak neki egy egész gombóc kekszes fagyi, tölcsérben. Ettől aztán megint a strand látványossága lett Henike. És ha még nem lett volna elég ok és esemény, hogy magára vonja a figyelmet, jártában keltében állandóan nyújtózkodott. Ezt nagyon imádom, hogy csinálja, annyira cuki. Ez is nagyon tetszett az embereknek.