Masszázs

Azt hiszem jól haladunk. Úgy látom, hogy már rájött a levitel lényegére és amint leteszem a földre rögtön elvégzi a dolgát. Persze azért megy még kisdolog a pelusra, de hamarosan szerintem azt is elfelejthetjük.
A simogatást is kezdi jó néven venni, vagyis inkább nem ijed meg, és lehet hogy csak képzelődök, de úgy láttam, mintha fürdetésnél a samponos masszázs jólesett volna neki.


Reggeli rágcsa



Ásítozás a szennyeskupac mögött












És hogy szegénykémnek ne legyen minden happy, elkezdtem szoktatni a szakáll és lábszőr keféléshez. Egészen jól tűrte.

És a lényeget majdnem elfelejtettem: sünit láttunk a kertben és Heni még csak meg sem ijedt, sőt! Kihúzta magát és naaagyon kiváncsi volt. De a süniket nem bántjuk ám!!!

A vakvezető kutya rém!!

Most már tudom, hogy egy vakvezető kutya is lehet ilyesztő!! Szegény Henikét kivittem a kapuig, letettem, szimatolt, de aztán meglátott a kapu előtt elsétáló vakvezető kutyát, ilyedtében hazafutott. A séták után mindig durci és vagy belapul a kosárba vagy bebújik az asztal alá, mintha legalább megvertem volna. :(
Na de inkább a jó dolgokról írok, amiből persze mára is jutott.
Az udvarban a "Heni, gyere" parízeres-zacskó zörgetésre odajött hozzám. És még csak négy napja van nálam!
Este fürdetés a gyógysamponnal is sikeres volt, nagyon aranyosan tűrte.

A fényképezés nem zavarja :)

Az első lépések

Ma kizártam a szobából, míg nem voltam itthon, egy rongyszőnyegre pisilt, nem a pelenkákra.

Viszont már kezd oldódni:

Mikor megyek felé már nem mindig retteg, a szemem láttára elkezdte rágcsálni az egyik szalmadobozomat, ha leteszem az ajtó előtt bemegy a lakásba és ! az esti sétánál már kifelé is ment, de persze a lépcsőházban rögtön le is cövekelt és olyan cuki volt, mert nagyon megszeppent attól amit csinált és a falhoz préselte magát, alig engedte, hogy felvegyem. Ja és az udvarban, ha finoman megpróbálom húzni a pórázzal már nem hasal le, hanem elkezd lépkedni. :-)

A lakás birtokbavétele

Heni sajnos nem jött be magától éjszaka, legalábbis reggel ugyanott találtam az előszobában. Szegénykém annyira fél. Ja és a szobatisztaságot visszavonom. Délután volt minden mire hazaértem, széttépkedett egy újságot, megcsócsálta a plüss-harleyt, a heverőn aludt és kaki-pisi többnyire a pelenkán. Az ágyról egyszerűen levettem és persze a kaki miatt sem szidtam meg, majd inkább trükközök a pelenkával. Egy kicsit örülök, hogy rosszalkodott és legalább nem az ágyában gubasztott egész nap.

Este elvittem orvoshoz, kapott mindenféle gyógyszert és sampont hogy rendbejöjjön a szőre. Remélhetőleg csak bolhaallergia és nem pajzsmirigy betegség.

Ilyen csufi szegény.

Második nap...

Ma nem történt előrelépés a kutyává válás felé, dehát először még meg kell szoknia az új otthonát.

Az éjszaka jól telt, többször felkelt inni. Reggel 8-kor vittem le már nagyon forgolódott és reeengeteget pisilt. Méghogy nem szobatiszta!! Szuper, ezzel nem lesz gondom.

Nem úgy, mint a félénkségével. Levitel után mindig leteszem az ajtó előtt, de nem hajlandó bemenni magától a lakásba. Meg úgy általában sehova sem hajlandó menni. Ha leteszem valahova, odacövekel és csak retteg. De talán már annyira nem tiltakozik az ellen, hogy kézbe vigyem.

Enni is úgy eszik, mintha valami bűnt követne el, és ha megmozdulok otthagyja a kaját.

Majmócát én raktam elé, nem tiltakozott ellene 

Ma szegényt sokk érte, mert megmostam a hajam és a hajszárítótól nagyon megijedt, úgyhogy befészkelte magát az asztal alá.

Délután egy fél órát magára hagytam, felvettem mit csinál egyedül a lakásban, de azon kívül, hogy 10 perc múltával jött ki az asztal alól, nem sok minden történt. Egy kicsit vakarózott, meg aludt.

Most éppen az előszobában van, a levitel után ottragadt, de hagyom, tegnap behoztam a szobába, most talán bejön magától.

Első nap Vivinél!

Úgy két hete láttam meg Henit a Noé weblapján. Beleszerettem.

Még egy hétig nézegettem, és döntöttem. Felhívtam a menhelyet és ma elhozhattam, egyenlőre csak ideiglenesen.

Dobozban hoztam el, mert nagyon fél a többi kutyától, meg úgy általában antiszociális.

az új otthon felé

Indulás előtt, - már az autóban - levettem a doboz tetejét. Egész jó volt a reakciója, sőt meglepődtem, hogy útközben sokszor engem nézett. Talán nem rossz kezdet, gondoltam.

Mikor megérkeztünk először a kertbe vittem, elég idegesen de azért egy kicsit járt-kelt, szaglászott, majd íjedten befarolt az egyik bokor alá és elvégezte a dolgát. Ennek rettenetesen örültem, mert nem szobatiszta, úgyhogy ez legalább nem a fehér szönyegemen kötött ki. :)

A lakásba a dobozába vittem fel. Meglepődtem, mert a dobozból rögtön kijött és körbenézett és egy-pár kör után elfoglalta a neki kikészített ágyat.

Szépen elszunyókált. Délután levittem, de nagyon tiltakozott, megpróbáltam noszogatni, hogy meginduljon, de annyira megmakacsolta magát, hogy még a hámból is sikerült kibújnia. Kis hiján sikerült elszöknie, de elkaptam. Úgy nézett ki, hogy megakart harapni, de csak éppen éreztem a fogát, szerintem nem gondolta komolyan. A lakásban aztán rögtön bebújt a dobozába és ott maradt. Elhatároztam, hogy mégis most fogom megfüröszteni, egy: mert rettenetesen mocskos (lehet, hogy a bőrbetegsége is attól van), kettő: mert később egy fürdetéstől úgyis elvesztem a bizalmát, akkor inkább most teszem meg, amíg még nem bízik bennem. A fürdetés egészen jól sikerült, szépen tűrte. A szőrtelen foltjait beecseteltem svédcseppel, aztán majd jövő héten úgyis elviszem állatorvoshoz, majd megkérdezem mi a csudától lett olyan.

Este felé adtam neki enni, először úgy gondoltam fölösleges lesz, de aztán gondoltam, ha egy darabka párizsival próbálkozok, baj nem lehet. Úgy is lett: egy kis noszogatás után megette az első darabkát a kezemből, aztán a többit már gondolkodás nélkül ette kézből. Végül a rendes kutyakaja tálból pillanatok alatt elfogyott, persze az ágya mellett a szobában.

Heniben kellemesen csalódtam, de azért sok idő lesz mire "embertárs" kutya lesz.

Szóval az első nap ilyen Heni:

Pórázzal noszogatni nem lehet, teljesen bepánikol és menekülni próbál.

Evéssel, fürdetéssel nem lesz gond.

A szobatisztaságra szoktatás nem tudom hogy fog menni, pontosabban azt sem tudom, hogy szobatiszta-e. Nem láttam pisilni se az udvarban se a lakásban. Ezt hogy bírja? Mondjuk vizet se ivott.

A labdát nézi, ha pattogtatom az orra előtt és a sipolós plüssállat felé is nyújtogatta a nyakát. Ez jó jel.

Nah, bekészítem az ágya mellé a pelust, ma már nem idegesítem a levitellel, olyan nyugodtan alszik.

Jóéjt Picinyem!