K3 - Kutyasuli

Ma Adéléknál voltunk a kutyasuliban!!! Szuper jó volt. Soook-sok snaci!!! Köztük Harley és Heni. Tulajdonképpen mindenki megállapította, hogy Heni milyen félős, egyedül nekem tűnt rettenetesen bátornak. De ma talán nem is a bátorsága volt a lényeg, hanem az, hogy már egyértelműen kimutatta, hogy ragaszkodik hozzám. Ha megindultam valamerre, rögtön jött utánam, így aztán - látva, hogy csupa barátságos és jólnevelt kutya van a suliban - bátorkodtam elengedni a pórázt, hogy jön-e utánam és IGEN!!! Ezt már nagyon vártam! :)


Családi idill



A két Harley



Ez a bal fül ...



önálló életet él :)

 Szóval nagyon jó volt, remélem jövő szombaton is ki tudunk menni!

Jól haladunk

Nagyon jól haladunk.

Sétáltatás: Levitelkor már csak egy-két alkalommal kellett kipisztálni a helyéről, amúgy hívásra kijön az előszobába és aranyosan hagyja, hogy ráadjam a hámot. Kedd reggel megkergetett egy rigót. Úgy általában egyre bátrabb a séták alkalmával és az ajtótól való félelem is már a múlté.
Nem volt gond azzal se hogy rászoktassam a lábtörlésre. Nagyon hamar megtanulta, hogy séta után nem rohan rögtön be a szobába, hanem megáll az előszobaszőnyegen és megvárja amíg megtörlöm a lábát.

Etetés: A hét elején elkezdett kimászkálni a szobából, főleg amikor a konyhában teszek-veszek. Eleinte nagyon cuki volt, egészen addig settenkedett, amíg észre nem vettem. Akkor aztán iszkiri, vissza kuckóba. Nagyon vicces volt. Viszont rájött, ha van elég mersze nem elfutni valami nagyon finomat kaphat. Így aztán tegnap óta már nem kell neki bevinni a kaját a szobába, hanem megeszi a konyhában.
Háromszor vettem ölbe a héten tévénézés közben. Elsőre nagyon tiltakozott, folyamatosan nyomta ki magát a kezemből, próbált menekülni. Másodszorra már jobban ellazult, de kb. egy perc múlva leugrott. Harmadszorra már majdnem 5 percig bírta, de amikor a simogatást abbahagytam már ugrott is le.

A héten ejtettük meg a második próbálkozást a szőrnyírással. Fogni kellett, hogy ne meneküljön, de nem volt vészes és most hagyta a pofiján is.

Jah, és egyre gyakrabban űzi a tolvaj-ipart, aminek többnyire zokni a tárgya. Szét nem rágja, csak ráfekszik. Persze a rágókához és majmócához még mindíg nem nyúlt...

Lassan nem lesz miről írnom, mert Heni már most igazi kutya, csak éppen még félős. 5 hét alatt a 6 év nélkülözés után szerintem nem rossz. Tudtam én, hogy Heni egy szuper kutya. Imádom! :)

Heni megjárta Penge száját :(

Sajnos a tegnap nem végződött annyira jól, mint a nap többi része volt. Hazavittük a lányokat. Azt hittem a fiúk (Penge és Pöcök) örülni fognak neki, de nem így lett. Penge egyszerűen gondolkodás nélkül rávetette magát, Henike meg annyira megijedt, hogy miután összekakilta magát futott ameddig csak bírt. A kert végében sikegült megfogni, hagyta magát, sőt, úgy nézett ki, hogy most először még örült is neki, hogy ölbe lehet. Ezek után biztosan rettegni fog a kutyáktól. Talán nem. Majd meglátjuk. Mindenesetre semmi baja nem lett, és mintha jobban ragaszkodna hozzám.
Harleykével való kapcsolata nem változott, továbbra is megy az együttalvás, most egy kicsit másféle pózban :D

Látogatás Noéba - most már hivatalosan is Henigazdi!

Ma visszamentünk Noéba, hogy aláírjuk az örökbefogadási szerződést. Nagy meglepetés volt (nekem is), hogy Heni szépen, pórázon besétált a sok kutya közé. Úgy látom, hogy már biztonságban érzi magát velem. Minden gond nélkül tűrte, hogy a sok kutya végigszaglássza, sőt, még az állatokhoz is bementünk.

... a kecskétől sem féltünk

Van hasonlóság :) ... 9 kilós kis disznó

Tőle nagyon sok puszit kapott Heni

Nagyon jó napunk volt! Este irány Győr!

Vonatozás, iroda, Roki és csirkehusi

Egyik előrelépés a héten: Nem kell cipelni a lépcsőn! Minden alkalommal egy lépcsőfokkal előbb tettem le, így mára már teljesen önjáró lett! :)
Sajnos az ajtókon még nindig rettenetesen fél ki- vagy bemenni, ki kell várni türelmesen, hogy rászánja magát.

A héten ismét Győrben jártunk. Vonattal!! :) Nagy dilemmában voltam, hogyan vigyem. Cipeljem-e a mamától kapott macskaszállítóban vagy kockáztassam meg, hogy anélkül viszem. Mivel még mindig 9 kg körül van, úgy döntöttem, hogy lábon viszem. Vettem neki szájkosarat, kutyajegyet és útrakeltünk. Az állomásra taxival mentünk. A taxis nagyon megdícsérte, mert szépen nyugodtan, egy hang nélkül ült lábnál. Persze az állomáson ölbe vittem, nem akartam sokkolni a tömegben. A vonaton a szájkosarat csak akkor tettem rá, amikor a kalauz jött. Heni annyira cuki volt, mert amíg az a jegyekkel bíbelődött ő meg se mozdult, mintha világ életében szájkosárban utaztattam volna.

Győrben aztán persze megint nagyon jó volt. Egyik séta alkalmával Harley még meg is "kívánta" Henit, nagyon mulatságos volt. Szegény kicsi öreg Harley...

Ma meg megnézte az irodát, ahol állandóan követett. Megismerte rokit és Adritól még sült csirkét is kapott. Csupa jó élmény, amitől egyre bátrabbak vagyunk!

Henike beteg :(

Tegnapelőtt elmentünk állatorvoshoz vérvételre, mert azon kívül, hogy elmúltak a sebei a szőre nem sokat javult. Mivel nem volt nálam az autó, kénytelenek voltunk busszal menni. Szegényke nagyon félt, még az utca végéig sem mert elmenni, én meg most hirtelen még egy buszra is felcipeltem. A váróban viszont már nagyon aranyosan viselkedett, szinte mindenkihez odament, mindent megszimatolt, még a rendelőbe is gond nélkül besétált. Ja, és két hét alatt fogyott fél kilót, úgyhogy már kilenc kiló alatt van!
A hazafele utat gyalog tettük meg, és nagyon büszke vagyok rá. Persze a forgalmasabb utakon lehasalt és cipelni kellett, de ahol nyugisabb volt, ott jött magától, még az M3-as fölötti gyaloghídon is átjött a saját lábán.

A vérvétel eredménye sajnos az volt amire az orvos először gondolt: pajzsmirigy betegség. Élete végéig gyógyszert kell szednie, viszont attól majd kinől a szőre és valószínűleg vidámabb is lesz. Hát remélem, hogy így lesz!

Első találkozás Harleyvel

Három napig Győrben voltunk.
A Harleyvel való találkozás minden képzeletemet felülmúlta. Azt sejtettem, hogy Heninek tetszeni fog az ártalmatlan, öreg Harley, de hogy együtt alszanak! :-o

Persze a kis piszok, miután belépett az ajtón, meglátta Harley ágyát és azon nyomban birtokba is vette, úgyhogy nem győztük visszatuszkolni a saját ágyába.

Egy 18 éves kutyával szemben könnyű bátornak lenni...

Az első Győri sétáltatás alkalmával megtörtént az első farkcsóva is. Persze nem nekünk, hanem egy nagyon kedves bolgnese vagy havagnese (bocsánat, nem bírom megjegyezni melyik melyik) váltotta ki. Irtó cukik voltak, mégha nem is tartott sokáig az örömködés.

És egy kép, hogyha bárki is azt hinné, hogy Harley nem kapott ugyanannyi figyelmet mint eddig:

A szobatisztasággal elég jól haladunk, otthon már nem pisil be, viszont apu azért kapott egy meglepetés csomagot a szobájába. De azon kívül semmi.

Heni a lányoknak is nagyon tetszett és még a dögönyözést is tűrte.

És a régóta dédelgetett, valóravált álmom. Az együttalvós kutyák. Nem bírok betelni velük. Annyira csufika mindegyik, hogy az már gyönyörű:

Túl vagyunk az első héten

Nem merem elkiabálni, hogy szobatiszta, de már 3 napja nem pisilt be.

A sétáltatás is egészen jól megy, kezd önjáró lenni, sőt, hívásra és persze egy kis pórázhúzásra elkezd arrafele menni amerre akarom. Ugyan nagyon óvatosan, de az utcán sokat szimatol és kiváncsiskodik.



Ezt két napja csinálja: séta után nem az asztal alá vagy az ágyába megy, hanem leül a könyvespolc elé és nézeget. :)